Tó tervezés, horgásztó, halastó, pihenőtó

Honlapunk az érdeklődő „átlag emberek” tájékoztatását szolgálja, a szakemberek bizonyára elnézik nekünk, hogy ez a tájékoztatás nem teljes körű, hanem a gyakorlatunkban, a „magán szférában” sűrűbben előforduló feladatokat taglalja.

A tavakat sokféle képen lehet osztályozni, besorolni. A mi szempontunkból talán a legcélszerűbb a funkció, a hasznosítás szerinti csoportosítás.

Így megkülönböztetünk:

pihenő tavakat

horgásztavakat

halastavakat

öntöző tavakat

Ez a felsorolás nem teljes, de az érdeklődés nagyrészt ezekre irányul.

A pihenőtó és a horgásztó az emberek kikapcsolódását, pihenését szolgálja, míg halas tó és az öntöző tó feladata már gazdasági jellegű.

Az emberek fejében sokszor összemosódik a horgásztó és a halastó kifejezés. Tartalmilag a kettő nem ugyan az, mindenképpen tisztázni kell a kettő közötti különbséget!

Tehát: a horgásztóban hobbi jellegű horgászat folyik, míg a halas tóban mezőgazdasági jellegű „iparszerű” haltenyésztés történik. Ennek megfelelően a különböző a kialakításuk is.

Nagy vonalakban tekintsük át egy horgásztó és pihenőtó tervezési és építési irány elveit

A horgásztó és a pihenőtó sok estben betöltheti egyszerre mindkét funkciót. Ez esetben csak a pihenést, sétálgatást, grillezést, szalonnasütést valamint a horgászatot tartjuk szem előtt. Célunk az, hogy a tó ezen céloknak feleljen meg

Most nem gondolunk a fürdőzésre sem, hiszen annak szigorú előírásai és feltétel rendszere van.

A tavak tervezésének alap rendelete a 18/1996. (VI.13) KHVM rendelet.
Ez a rendelet tartalmazza azokat a munkarészeket,
melyeket ki kell dolgozni a vízjogi létesítési engedélyhez.

A tervezés előtt tisztázni kell a tervezendő tó fajtáját, funkcióját.

  • Vizsgálni kell a víz utánpótlás lehetőségét, mértékét.
  • Tisztázni kell a terület tulajdon viszonyait, hiszen több tulajdonos esetén mindegyiknek hozzájárulását kell adnia a horgásztó vagy pihenőtó létesítéséhez.
  • Ezután talajmechanikai fúrásokat kell végezni és a talajmechanikai szakvélemény alapján el kell dönteni, hogy az adott területen megépíthető a tó vagy sem.
  • Ha a talajviszonyok megfelelőek, akkor a területről geodéziai felvételt kell készíteni.
  • Az így kialakult felmérésre – szintvonalas térképre – már rá rajzolhatjuk magát a tavat.
  • A tó területéről kikerülő humusz és föld elhelyezéséhez humusz gazdálkodási tervet, talajtani szakvéleményt is kell készíteni.


A továbbiakban az egyszerűség kedvéért beszéljünk csak a horgásztó kialakításáról.

  • Először kialakítjuk a tó formáját, szem előtt tartva a kedvező áramlási viszonyokat.
  • Ezután megtervezzük a „befolyási” és „elfolyási” csatornákat a megfelelő műtárgyakkal. Nagyon fontos az árapasztó helyének kiválasztása és a méreteinek meghatározása.
  • Meghatározzuk a horgász tó fenékvonalát (mélységét), a parti rézsűk lejtését. Tervezünk olyan sekélyebb nádas meder részt, ahol a halak szaporodni tudnak.
  • Horgász tó esetén kerülni kell a sok a nádat, hiszen a horgok, damilok beakadnak ide és leszakadnak. A nádas a halak teljes életteréhez viszont nélkülözhetetlen.
  • Horgász tó esetében az üzemi vízszint és az árvízszint meghatározása nagyon lényeges, hiszen ezekhez igazítjuk a műtárgyak méretét, halrácsok elhelyezését, stb.
  • A tavakhoz, így a horgász tavakhoz is, kell készíteni egy úgynevezett vízmérleget. Ebben bemutatjuk éves szinten és havi bontásban a várhatóan bejövő és az eltávozó vizek mennyiségét, így tisztában leszünk többek közt a vízhiányos időszakkal is.
  • A horgász tavakhoz is kell készíteni üzemeltetési szabályzatot, mely csak a vízgazdálkodást, vízszintek szabályozását és a tó komplex üzemeltetését szabályozza. Ez nem tér ki a halasításra , a hal gazdálkodásra, hal telepítésre.
  • Magának a szűken vett tónak a kialakítása után a tó környezetének és a partok kialakításának kell nekifogni. Ne felejtsük el, a tó területéről az építése során  esetenként akár 100 000m3-nél több föld is kikerül, aminek az elhelyezéséről gondoskodni kell. A kikerülő föld egy része humusz, melynek elhelyezése külön figyelmet kíván.
  • A tó környezetét úgy kell kialakítani, hogy a területre lehulló csapadék víz a tóba kerüljön, e közben ne okozzon kimosódásokat. A part közelében összegyűlő (kizáródott) csapadék vizek bűzös pocsolyákat alkotnak, melyek a környezet élvezhetőségét negatívan befolyásolják. Gondolnunk kell még a kellemes és zavartalan horgászat feltételeinek biztosítására (horgász állások, árnyékos helyek, eső beálló, stb.)
  • Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tó körül járásának lehetőségét, hiszen egy horgász tó esetében elengedhetetlen a karbantartási feladatokon kívül a horgász helyek megközelíthetősége, akár kellemetlen időjárási viszonyok között is.
  • Egész évben folyamatosan ellenőrizni kell a partokat, rézsűket, műtárgyakat, gondoskodni kell azok karbantartásáról. Biztosítani kell a rézsűk és a part gépi kaszálásának lehetőségét, hiszen így alakítjuk ki a kellemes környezetet.
  • Legyen szó horgász tóról, pihenő tóról, – de ezt nyugodtan elmondhatjuk bármilyen tóról-, annak olyannak kell lennie, hogy bele illeszkedjen a környezetbe, az oda látogató természetes, tájba illő vízfelületnek lássa.

Megemlítjük, hogy létezik úgynevezett talajvíz is.

Ez olyan tó, melynek felszíni betáplálása (patak becsatlakozása) nincs, a vizét a talajvíz biztosítja. Tehát a tó vízszintje közvetlen  kapcsolatban van a talaj vízzel, követi annak mozgását. Hátránya, hogy a talajvízben kevés az oxigén, tehát természetes körülmények között korlátozott a hal eltartó képessége. A víz oxigén tartalmát mesterségesen levegőztetéssel lehet növelni, de ez gép és energia igényes feladat.

A fentiekben bemutatott és megtervezett horgász tó pontos paramétereit az engedélyezési terv tartalmazza, melynek részei:

  • műszaki leírás
  • átnézeti helyszínrajz
  • részletes helyszínrajz
  • hossz – szelvények
  • kereszt – szelvények
  • műtárgyak rajzai

A műszaki leírás tartalmazza a tó műszaki paramétereit írott formában, a hidrológiai, hidraulikai számításokat, s minden olyan adatot, szükséges információt, mely alapján az engedélyező hatóság kiadhatja a tó vízjogi létesítési engedélyét.

Tájékoztatásunk közel sem teljes körű, pusztán vázlatosan mutattuk be, általában mire kell figyelni egy horgásztó kialakításánál.

Reméljük, sikerült bemutatni, hogy egy tó tervezése, építése összetett, komoly feladat, melyet csak gyakorlattal rendelkező, hozzáértő szakemberek tudnak elvégezni.

A tervezés és építés során létre kell hozni egy korszerű, mesterséges mérnöki létesítményt, oly módon, hogy az teljes mértékben a tájba illeszkedjék, a környezet részévé váljon.

Ha néhány év múlva,  – amikor már a tó körül az építkezés nyomai eltűntek, a növényzet regenerálódott, kifejlődött-,  ránézünk a tóra, annak  környezetére és eközben úgy érezzük, ez a tó mintha már időtlen idők óta itt lenne, akkor mondhatjuk: jól dolgoztunk!

Tisztelettel :

Boda László

Kovit-Terv Kft.

2890. Tata  Fazekas út 11.
Mobil: 06-30/9-475-454