Folyékony kommunális szennyvíz lerakók helyben történő rekultivációja!
„Eljárás szennyvíziszapot, illetve hígtrágya iszapot tartalmazó földmedencék ártalmatlanítására, illetve az eljárással rekultivált földmedencék” címet viseli.
A KOVIT-TERV Kft, és a VIDRA Kft
P 0800533. bejelentési számú közös szabadalma
1. A megoldandó probléma.
A nem csatornázott településeknél a szennyvíz jellegű közmű-pótló létesítményekből (űrgödrös WC, oldó medence, ülepítő, szikkasztó akna, stb.) kikerülő ú. n. „szippantott iszapot” sok esetben „egyszerű föld-medencés ülepítő-telepen”, vagy „tavas rendszerű egyszerű ürítő-telepen” helyezték el.
A csatornázás megvalósulása a közeli településeken után ezek a telepek feleslegessé váltak, a medencében jelentős mennyiségű besűrűsödött iszap maradt vissza A lefedetlen medencék azonban továbbra is befogadják a csapadékvizet, amely folyamatosan újra hígítja az iszapot, a feloldott szennyezés pedig utat talál a talajvízbe, és a környező területeket is elfertőzi.
.A nyitott iszaptavak, medencék jelentős környezeti terhelést jelentenek, (bűz, rovarok, talajvíz-szennyezés, stb.) ezen túlmenően pedig fokozottan negatív jellegű tájsebek is.
Hasonló jelenséget találunk a hígtrágyás megoldással üzemelő állattartó telepek földmedencés tárolói esetében is.
2. A javasolt megoldás lényege.
A bemutatott létesítmények felszámolása a településeknek gyakran rendkívüli nehézséget jelent. Maga a megfelelő eljárás kiválasztása sem könnyű feladat. A régi kezelési gyakorlat több megoldást (egyszerű elföldelés, mezőgazdasági területekre való elterítés, szennyvíztelepi beszállítás, stb.) ismert a telepek felszámolására, melyeket még ma is megpróbálnak alkalmazni, azonban a körülmények megváltozása miatt ezek nehézkessé váltak, és többnyire már nem tudják teljesíteni az előírásokat.
A lezárt folyékony hulladék-elhelyező telepek rekultivációja esetében az általunk ajánlott, az eddig megszokottól eltérő megoldást az jelenti, hogy a folyékony hulladék iszapját helyben ártalmatlanítjuk, ezzel elkerülhetünk mindenféle átrakást, forgatást.
Az iszap ott marad, ahol jelenleg van, nem kell igen költséges és körülményes módon kitermelni, szállítani, válogatni.
Az iszap foszfáttartalma 50-70 %-ban kicsapódik. A vegyi folyamatok eredményeképpen a keletkező anyagok már gyakorlatilag nem szivárognak be a talajba.
Ártalmatlanná válnak az organikus káros anyagok is, mint pl. a nehezen lebomló fehérje-vegyületeket, és megszünteti az anaerob bomlásban keletkezett kellemetlen szagokat is.
3. Kapcsolódó munkálatok.
Az eljárásban csak az iszap-stabilizáció folyamata kötött, a további tevékenység a feladat jellegéhez és a várható körülményekhez alkalmazkodik. A rekultiváció a folyékony iszap stabilizációja után biztonságosan befejezhető. A technológia a már meglévő rekultivációs tervekbe utólag is beilleszthető „B” technológiai változat formájában.
A medence felett kialakított vízvezető rétegre felső kiegyenlítő réteget építünk be nem humuszos földből, mely a tájba illeszthető terepi formák pontosabb kialakítását szolgálja, és egyben humuszos talajt takarít meg. Erre a hasznosítási célnak megfelelően vagy valamely burkolatot készítünk, (Pl.: ha komposztáló létesül rajta,) vagy humuszos földet terítünk, amit aztán befüvesítünk, vagy cserjésíteni is tudunk.
A környező területek és a talajvíz további szennyezése megszüntethető, a területet bizonyos korlátozások mellett hasznosítani is lehet.
Megszűnik a szomszédos táblák további elszennyezésének a veszélye. Az utólagos ellenőrzések gondos kivitelezés után már nem fognak további beavatkozásokat követelni.