A kistérségi tervezési program készítésének célja
Az anyagban vázoljuk az általános helyzetet, a vízelvezetéseknél mutatkozó problémákat, majd ezt az elemzést elvégezzük a kistérség településeire.
A települések vízrendezési feladatait szakmai szempontok szerint állítjuk össze, és meghatározzuk, hogy a munkálatok milyen mennyiségi adatokkal mutathatók ki, és milyenek ezeknek a beruházás igényei.
A program készítésének az a célja, hogy az ilyen jellegű feladatok nagyságáról képet lehessen alkotni. A program lehetőséget ad az adott kistérség ilyen irányú összehangolt cselekvésére. Ennek segítségével mind a kistérség, mind az egyes települések meg tudják határozni az előttük álló vízrendezési feladatok volumenét.
A program készítésénél figyelembe vesszük a várható regionális, nemzeti és EU programokhoz való kapcsolódás lehetőségét is. A készített programnak összhangban kell lennie a nagyobb területi egységek irányelveivel, mert e nélkül nem lehet beleilleszteni a más dimenziójú fejlesztési törekvésekbe.
A program szerkezeti felépítése
- Első lépésben meghatározzuk a vízrendezések elvét. Ebben a részben kitérünk arra, hogy a nagyobb térségekre vonatkozó nemzeti programokból mit tartunk feltétlenül szükségesnek átvenni.
- Második lépesben részletesen bemutatjuk a tervezési irányvonalat, továbbá: kitérünk a védelmi feladatokra is. Szükségesnek tartjuk megjelölni a vízhálóztat rendjének kialakítását, a vízfolyások besorolásnak alapelveit mindazok részére, akik nem kimondottan vízügyi szakemberek, hiszen a rész-feladatok kidolgozásában majd egységes jelölés-rendszert kell alkalmazni.
- A felszíni vizek rendezése szerves egységet képez a vízkészlet-gazdálkodás egyéb vonatkozásaival. A kapcsolódás a teljes vízgyűjtőn mindenütt fennáll, kisebb-nagyobb helyi eltérésekkel. Mennyiségi szempontból és minőségi szempontból egyaránt össze kell hangolódni
- Külön fejezetet szánunk a hidrológiai eljárások bemutatására, mert itt több területnagyság hidrológiai meghatározási módszereit kell egymáshoz illeszteni. Az eljárások összehangolása és egységes alapelv nélkül nagyságrendi eltérésekre lehetne számítani. Kiemeljük a nagyobb térségek, és a települések hidrológiai meghatározási eljárásait, és bemutatjuk az eltéréseket, valamint a kapcsolódási pontokat.
- Megjelöljük a vízrendezések lefolytatása során végrehajtandó feladatokat, mely az előzetes ellenőrzési munkákra, majd a vízrendezések általános programját dogozzuk ki, amely kitér a befogadók érintettségére, a külterületi árkok és a belterületi vízelvezetés fejleszthetőségére. Az utóbbi összetettsége miatt további bontásban mutatjuk be a jelenlegi helyzet meghatározásának javasolt módját, a fejlesztési irányokat, a meglévő rendszerek hasznosíthatóságát, valamint a lakosság részvételének lehetőségeit.
- A talajtani vonatkozásokat kiemelten kívánjuk kezelni, mert a vízrendezések sokrétűen kapcsolódnak a talajhoz, és számos talajvédelmi és humusz- és föld-gazdálkodási feladattal kerülünk kapcsolatba a kidolgozás során. A részletes feldolgozás megtörténik a kül- és belterületi vízrendezések tárgyában, és kitérünk a talajvízzel kapcsolatos feladatokra is.
- A térségi vízrendezés nem önálló tevékenység, hanem szoros kölcsön-kapcsolatokban áll a regionális gazdaság-fejlesztéssel és a terület-felhasználási tervezéssel. A térségi vízrendezés a vízgyűjtő területi tervezés egyes feladatait oldja meg. A tevékenység célja a víz által okozott problémák megoldása, egyben azonban a vízigény (mezőgazdasági, ipari, lakossági) kielégítésével is foglalkozik, ugyanakkor figyelembe veszi a vízminőségi követelmények biztosítása, valamint az emberi élet minőségét javító (pihenés, üdülés, szabadidő kulturált eltöltése) vízhez kapcsolódó kívánalmait is. A felszíni és csapadék-eredetű vizek kezelésével és hasznosításával, valamint rombolás-mentes elvezetésével foglalkozik a kül- és belterületi vízrendezés, mely része a vízgyűjtő területi tervezésnek. A vízrendezés egyben fejlesztés is, amely során a jelenleginél kedvezőbb helyzetet állítunk elő a csapadékból és talajvízből, valamint tisztított szennyvízből származó felszíni vizekkel történő gazdálkodásban és elvezetésében. Azt soha nem szabad elfelejteni, hogy a terület vízforgalma csak egységében, a kölcsönös kapcsolatok mindegyikének figyelembe vételével vizsgálható. A vízkivételek például csak akkor teljesíthetők, ha a felszíni vízlevezetés le tudja szállítani a szükséges vízmennyiséget.
- A vízrendezések környezet- és természetvédelmi vonatkozásait is érintenünk kell. Ennek eltérő a mérlegelési rendszere a külterületeken, és a belterületeken, sőt egyes településrészeken is.
- A vízgyűjtő stabilitása a vízrendezésben rendkívüli fontossággal bír, ezért külön fejezetben dolgozzuk fel ezt a témát.
- A vízelvezető rendszereket nem elég megépíteni, gondoskodni kell azok fenntarthatóságáról is, ezért elmondjuk az ezzel kapcsolatos gondolatokat.
- A létesítményeket egyszerre kevés település tudja megépíteni, ezért a megvalósítást ütemekre kell bontani, és ezt az ütemezést azonos elvek mentén kell megtervezni.
- A létesítmények megvalósításához szükség lehet pályázatból beszerezhető támogatásokra. Ezekkel kapcsolatban előzetesen még konkrét dolgokat alig lehet mondani, de az általános elvekről igen.
- Végül bemutatjuk az egyes települések vízrendezésének jelenlegi állapotát, a fejlesztés javasolt irányait, és a megvalósítás általunk javasolt sorrendjét.
- A könnyebb áttekinthetőség érdekében a beruházás jelenlegi szinten becsült megvalósítási összegeit táblázatos formában mutatjuk be. A megvalósítási költségek korrekt meghatározására ebben a tervezési fokozatban nincs lehetőség, mégis szükség van olyan nagyságrendek felállítására, amely lehetőséget ad a költség-szintek előre vetítésére. A meghatározás legfeljebb csak becslés-jellegű lehet, amely a megvalósításra javasolt létesítmények átlagos méretei, és fajlagos költségei alapján lett meghatározva.
- Javaslatot adunk az ütemezésre és a kivitelezhetőség szakmai sorrendjére.
Tisztelettel :
Boda László
Kovit-Terv Kft.
2890. Tata Fazekas út 11.
Mobil: 06-30/9-475-454