A vízjogi engedélyezési eljárás, vízjogi engedély fajtái
A vízjogi engedélyezési eljárás
A vízjogi engedélyezési eljárás a hétköznapi életben ismert építési engedélyezési eljárással megegyező, csak a vízzel, vízi építményekkel kapcsolatos hatósági eljárás.
A törvény szerint minden olyan vízi létesítménynek, mely kapcsolatban van a felszíni, vagy felszín alatti vizekkel, vízjogi engedéllyel kell rendelkeznie.
Tehát ha valaki a saját szántóföldjéről árokkal akarja levezetni a vizet egy vízfolyásba (patakba), akkor az árok megépítésére vízjogi létesítési engedélyt kell kérnie.
Ha valaki tavat kíván építeni a saját területén, arra is vízjogi létesítési engedélyt kell beszereznie.
Kivételt képez a kerti tó, abban az esetben, ha szigetelő anyaggal van borítva a medre, hiszen így nincs és nem is kerül kapcsolatban a felszín alatti vizekkel.
A vízjogi engedélyeket a 18/1996 (VI.13) KHVM rendeletben foglaltak szerint elkészített tervek alapján adják ki.
A terveket olyan szaktervezőnek kell elkészítenie, aki a Mérnöki Kamara tagja, szerepel a Kamara névjegyzékében és az adott szakterületre rendelkezik érvényes tervezési jogosultsággal.
Hangsúlyozni kívánjuk, a jól elkészített terv ára az építés során „megtérül”, hiszen egy nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tervező által készített terv hatékony, takarékos, felesleges munkáktól mentes kivitelezést tesz lehetővé.
A vízjogi engedély fajtái:
- elvi vízjogi engedély
- vízjogi létesítési engedély
- vízjogi üzemeltetési engedély
- vízjogi fennmaradási engedély
Elvi vízjogi engedélyt bonyolult, összetett feladat esetében szoktunk kérni. Ekkor az engedélyező hatóság megadja azokat a feltételeket, paramétereket, melyek figyelembe vételével és betartásával lehet megtervezni, majd megépíteni a létesítményt. Ha a terv az elvi vízjogi engedélyben foglaltak szerint készül el, akkor a vízjogi létesítési engedélyt kiadják.
Fontos: az elvi vízjogi engedély építésre nem jogosít, mindenképpen be kell szerezni a vízjogi létesítési engedélyt!
Vízjogi létesítési engedélyt az engedélyező hatósághoz benyújtott tervdokumentáció alapján lehet kérni. A vízjogi létesítési engedély jogosít arra, hogy az engedélyben szereplő paraméterekkel megépüljön a létesítmény.
Vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi létesítési engedély alapján elkészült létesítményre kell kérni. Ehhez be kell nyújtani az úgynevezett megvalósulási dokumentációt (D-terv). Ez a dokumentáció az elkészült létesítmény valós paramétereit tartalmazza. (Gondoljunk bele: egy több száz méteres tó földmunkája a valóságban nem mindenhol centiméter pontossággal terv szerint készül el!)
A vízjogi üzemeltetési engedélyhez üzemeltetési szabályzat elkészítése és benyújtása is szükséges, mely részletesen leírja és szabályozza a létesítmény üzemeltetését, kitérve a szélsőséges helyzetekre is (árvíz, jég, stb.).
Vízjogi fennmaradási engedélyt a már vízjogi létesítési engedély nélkül elkészült létesítményekre kell beszerezni. Ehhez el kell készíteni a megvalósulási tervdokumentációt üzemeltetési szabályzattal, valamint mellékelni kell egy költségvetést az elkészült létesítmény bekerülési költségeiről.
A vízjogi fennmaradási engedélyhez szükséges dokumentációkat csak a fentebb említett szaktervező készítheti el.
Mivel ez az engedély fajta egy már szabálytalanul, engedély nélkül elkészült vízi munka vagy létesítmény utólagos legalizálására vonatozik, a hatóság ezért már súlyos büntetést ró ki a tulajdonosra.
Összefoglalva: a vízjogi engedély időben történő beszerzése szükséges és célszerű, hiszen megelőzhető a későbbi súlyos büntetés, vagy a terület eredeti állapotban történő visszaállítása.
Ne számítson arra senki, hogy sokáig elkerülheti az előírt engedélyek beszerzését, hiszen a műholdas felvételek alapján a legeldugottabb helyeken is rendszeresen figyelni tudják az ország területén végzett munkákat, számba veszik az elkészült létesítményeket, s ellenőrzik a szükséges vízjogi engedélyek meglétét.
Tisztelettel :
Boda László
Kovit-Terv Kft.
2800 Tatabánya, Molnár János út 1 / B I. em. 4.
Mobil: 06-30/9-475-454